Sikertelen keresés, tudja valaki hol van?

Mit lehet hozzáfűzni?

  Rossz voltam és rosszul lettem

Még nem a végállomás

A szobron ott vannak a virágok. Ez tény!

Csak egy kis emlék

Mindenki tudta, hogy jön, senki nem akarta hinni, hogy lesz.

   Azt hittem, rosszul látok

Ő volt a Schurmann !

A Schurmann! Mikor még izgatott szemmel lestük a lányok blusán a sejtelmes domborulatot és legfeljebb kalandozó kezünk a 7 fogással játszva a flórharisnya felső széléig jutott, a Schurmann pofáján már feketélett a szőr, cigarettája kék füstje terjengett körötte, amint az árúház sarkán beszélgetett az öregedő buzival. Az minden nap ott állt, mikor a gimnáziumból kitódultunk és nyargaltunk a sarokig, hogy a pár perc múlva illedelmesen jövő lányokat várjuk. A Schurmann néha megkérdezte, kérsz egy schlukot, aztán széles vigyorral nézte, ahogy fuldokolva köhögünk. A Schurmannak volt amerikai cigarettája, füstszűrős Phillip Moris, piros Pall Mall és a filter nélküli Camell.Rothbart borotvapengéje, rágógumija és szent áhitattal, ha kértünk, Olla gumija. Ja a Schurmann 6 évvel idősebb volt nálunk, már Napoleon konyakot is ivott, isten bizony, ő mesélte. Sőt, bizalmasan mesélt mást is, csak úgy borzongtunk. Engem különösen kedvelt, mert mikor az óvoda és iskola határán még nagyanyámnál laktam ő a szomszéd házban lakott és sok golyómat nyerte el. A Schurmann Győző, aztán évekig nem láttuk egymást. Tőle kaptam később egy csomag borotvapengét apámnak karácsonyra, az első csomag amerikai cigarettát, az első korty whyskit egy lapos üvegből harsány röhögés közben.

Jött 56, Schurmann eltünt és eltüntek az évek. 23 évvel később München szeptemberi napfényében a Goethestr. sarkán a szevasz meglepően hangzott, de minta előző nap találkoztunk volna olyan ismerős volt. Igen, ő volt, a Schurmann.Pofáján a szőr még olyan fekete volt, mint akkor, szinte kék, csak a haja valahogy szürkébe hajlott, de olyan volt, mint az árúház sarkán állt volna.Győző, szaladt ki a számon, hát te? A vigyora felelt, hát én....Mit csinálsz itt kérdezte? Menekülök, feleltem. Ő csak valami torz és fanyar vigyorral válaszolt. Már hosszú évek óta élt a városban, hangja a megszokott rekedt fátyolosnál még fátyolosabbnak tünt, ahogy mesélt. A szokásosnál szűkszavúbb volt, nem dicsekedett, a cigarettával kínálásából eltünt a hivalkodás, csak egyszer vidámodott fel a hangja.Kérdésemre, hogy család, elvigyorodott, mint régen, idefigyelj öcsi, …

Már évek óta laktam itt és ezektől a szar kajáktól a gyomrom fordult fel. Egy ritka alkalommal,hogy délután jártam erre, ebéd nélkül a pályaudvar órájára néztem. Láttam, percek múlva ér be a vonat Pestről és hirtelen az érkező sinekhez igyekeztem. Arra gondoltam, valaki csak hoz pesti kaját és sikerül sgy elfogadható vacsorára szert tennem. Figyuzz!

Befutott a vonat, az emberek leszálltak. Jórészük előszőr látott nyugati várost, látszott tágranyílt szemükön. Nézegettem, kitől lehetne pesti árút venni és akkor jőtt egy lány.Jól öltözve, nem túl nagy és nem túl kicsi csomaggal, kissé bizonytalanul, de nem ijedten tartott a kijárat felé. A kérdés váratlan volt, akaratlan, magyarul, tudsz főzni?

A lány egy pillanatra meghökkent. Végignézte a férfit. Ruhája rendes, tiszta. Borotvált arcán már sötétlett a tolakodó szőr, de a férfi viselkedése nem volt tolakodó, csak szomorúan kíváncsi.Olyan gyámoltalan volt.Győző megismételte a kérdést, tudsz főzni? Tudok, felelte a lány. Gyere, segíthetek?

A lány Schurmann kezébe adta bőröndjét, táskáját fogva elindultak.

Győzőnek rendbejött a gyomra, teltebb lett és este örömmel igyekezett haza. Egy év után tartották meg az esküvőt. Két fia, egy lánya van Győzőnek. A fiúk még iskolások. A lánya anyja lánya. Remekül főz már, mondta Schurmann és neki hinni kell!

Viktor soha nem hazudott ugyebár.::::)))

A rendszerváltás egy másik oldala

Családnév és vezetéknév

A kutyának meg kellene bizonyos dolgokat tanulni

A vadászok felől fúj a szél

Felkészülök a választásra

A feledékenységnek áldásai mellett átkai is vannak.

Elmúlt a nyár. Nekem jöhet bárki, hogy még nem, mert Hansék még Mallorcán vannak, csak anyuci már a törölköző alatt a zsebkendőnyi vackot fürdés után szárazra cseréli, apuci meg már a sör árát a maradék apróból kapirgálja össze és Hansi is unja hülye Lisa nyavalygását. Természetesen lelkesen bólogatva ígéri meg, hogy írni fog, de már tudja, hogy egy SMS-t. Szóval vége a nyárnak. Délután még a dugóban ülve vizes a bugyi/gatya, de este már a melegítő is elkel.

Hiszitek, nem hiszitek, politikusaink is köszörülik a torkukat. Pinabubus vigyorog ránk Brüsszelből, hogy ő még maradna újabb 5 évre, Gyurcsány próbálkozik, hogy Szilin keresztül, (legyen neki, ha jobb nincs):)) vagy azzal, hogy ő lenne a főpolgármesterjelölt és üres az alapítvány kasszája. Józsika felhúzta szép egyenruháját és nyilatkozik. Kis Sértett vezénylőtábornok úr a Brudereknél jár emlékezni Gyulabácsi és Miklósbácsi Gorbi által megengedett hősi lépésére, amikor még a tojáshéj száradt a seggén. Elmeséli, hogy ő már akkor!

Mindegy is, vége a nyárnak. Lassan be kell ülnünk az iskolapadba és el kell kezdeni tanulni. Tanulni, hogy mit is akarunk. Tavasszal ugyanis jön a VIZSGA, akarom mondani a VÁLASZTÁS. Tavaszig tudnunk kell, hogy a markunkba szorított szart melyik végén nyaljuk.Mert végül is mindegy.

Azt eldöntöttük, úgy tünik, hogy az MSZP-ből több mint elég, sok is.

Most el kell döntenünk, hogy a FIDESZ-ből nehogy sok legyen. Adjatok neki olyan 40-42 %-ot. A maradék 58-60-at felezzétek Jobbik-MSZP között és hátradőlve röhögjétek, amint a Köpcőst elfogja az örjöngés. Tudjátok mi lenne ebből? 4 év röhej. Mert ugye Köpcös nem lép koaliciora sem, sem.

Az MSZP nem lép koaliciora a sem, sem. A JOBBIK.ot a halálraröhögés veszélye fenyegetné és külön parkolót kellene kijelölni az Audik és Bmw-k számára a Villányi úton.

El tudjátok képzelni, az alakuló kormányt? Tippelhettek. Majd írhattok a hozzászólásokban Elvégre nekem is szabad röhögni, nem? Még van egy pár variátio, pl- a LMP is bekerül 10-14%-al. A FIDESZ-JOBBIK nem éri el a 2/3-osHatárt. MDF, SZDSZ kimarad a Kossuth térről. Jaj, válthatnák jegyet a kabaréba.Most beülhetünk az iskolapadba tanulni, röhöghetünk az órákon, de tavasszal vizsgázni kell.

Na jó mulatást, mindenkinek.::)))

     Első lépés a nagykoalicio felé. Mégsem olyan biztos az az 50%?

Józsi hétfőn átment a szomszéd faluba.Volt ott egy építésvállalkozó, csak olyan kicsibe ugyan, de gondolta Józsi, hogy valami rendszeres munka akadna. A vállalkozó régebbről ismerte Józsit és tudta, hogy megbízhatő, jó munkás. Megígérte, hogy márciustól felveszi, van munkája, sokan építenek. Tisztes bért is adott, tudta, hogy sokfélére tudja majd használni szakértelmét. Beszélgettek az irodaként használt szobában, beszéltek az építésről. A vállalkozó mondta, most folynak a gépkarbantartások, ha az idő engedi átmegy a géppel, azt próbaként az alapot kidobja. Józsi köszönte, csak mondta ám, hogy még nincs pénze, ugye már régen volt munka, meg a család, … a vállalkozó nevetett. Azért egy kis „üzemanyagra” nekem, mondta és vidáman nevettek. Józsi nagyon örült. Az alapásás embertpróbáló munkáját a gép jelentősen gyorsabbá és könnyebbé teszi. Meg is egyeztek és az ember nagy bizakodással ment haza. Ebédre otthon volt. A krumplistésztára darab sültszalonna jutott, káposztával töltött paprika és Józsi már evés közben elkezdte újságolni, hogy mit intézett. Nagy öröm volt a családban. A két asszony igen vídáman bólogatott és Józsinak fel sem tünt, hogy a gyerekek nem nyüzsögnek, gondolván, hogy az udvaron játszanak. Az asszonyok elküldték, menjen a bótba, azt mondja el, hogy lett munkája, idejük legyen más segítség után nézni. Józsi elment, azt az újságot mondta, mesélte és vele örültek. Szerették szorgalmáért, megbízható munkájáért és senki nem cigányozta, mert hát szegényen, de nem cigányul élt. Az esti szürkületben bandukolt haza, mikor megütötte az orrát a füst szaga. Csak nézett a ház felé, de valahol hátul látta a fényt és a füstöt felszállni. Ahogy a kapun bement, hallotta a ház mögött a viháncolást és a hang után menve, látta, hogy mindnyájan gazt égetnek az óriásivá nött telken. Aztán észrevette, hogy egy eddig nem lévő épitmény áll a ház mögött, alig nagyobb egy kutyaháznál, de magasabb, még ő is elfér benne állva.

A kert gereblyézett földje gaztalanúl, kopáran sötétlett, felette gomolygott a kékes kesernyésszagú füst. Nó, csak játszódjatok a tüzzel, azt majd bepisáltok mondta vidoran, azt mindenki röhögött.

Józsi kiment az udvarra. Korán érkezett a sötét, már a falu fele nézve sárga pettyeket hullatott a házakra, bezavarta agyerekeket is a házakba.

A kutyák kiáltoztak egymásnak és Józsinak jókedve támadt. Nézte az udvart és jólesőn látta, hogy a gaztól megtisztított rész mennyire megnagyobbította a telket. Az ablak be volt akasztva pokróccal, jobban tartotta a meleget. Ahogy a falakat nézte, látta, hogy hely bizony még két szobának is van, azt alig volna vele gond. A tél a vége felé járt, de a szűkösség még élénken volt benne, hogy egymástól mozdulni is alig tudtak.

Bement és az asztalhoz ült. Erzsi poharat és üvegsört tett az asztalra. A „nagylány” mégegy poharat vett elő. Józsi csak nézett, széttöltötte a sört és a „valaki” felé tolta a poharat. Egymásra emelték és csendesen kortyolták. Józsi csak magában gondolt, hogy múlik az idő és a lányát nézte.

Julka szólt, tudod, ott a trafóház mellett volt az a mérlegház a tsznek, a héten bedölt a teteje. Á, bedőlt annak már sarkán a fal is, mondta „valaki”, azt ott az a sok jó tégla. Tán meg lehetne kapni, ha szólnék Kincsös Mihály bácsinak, szólt majdnem álmodozón Julka. Józsi bólintott, aha, mondta.

Elfáradt az este, már a zajok is magukra húzták a sötétséget,,,valaki” is hazament és a „nagylány” is kucorgott a dikó szélén. Elhelyezkedtek vackaikon, Józsi érezte, hogy bizony szűkös a hely. Eszébe jutott a szálló, ahol mindenkinek külön ágya volt és csak magában dünnyögött. Csak úgy Julkának olyan félig mondta, meg is kőn azt a téglát ám tisztítani, a kisebb fia víszhangozta, tudjuk, rossz kesztyűvel lehet. Józsi felűlt, szinte éber lett.Nocsak, itt mindenki tud valamit? De sok szakember van itten. Hirtelen mindenki elkezdte mondani a magáét. Erzsi mintha csak emlékezne, mondta, az elnők ad egy pár zsák maradék cementet, meg 3 kocsi sódert. Igen, bólogatott Julka, meg kapunk építésit, meg a brigád 4 szombat-vasárnapot gyün segíni. Aha, aha mondta Jóska és arra gondolt, ennyivel meg lehet csinálni. Holnap akkor megnézzük, aztán hát ha az idő engedi, felvisított a kis szobácska, csak úgy rezgett az ablak. A két fiú szólt, már 200 darabot letisztítottunk, ott van a gazban. Józsi elnevette magát, ti aztán igyekeztek és mindnyájan nevettek.

Másnap délelőtt elsétáltak a falun kívül a dülöngélő mérlegház felé. Egykor rendesen megépítették és bőven raktak bele anyagot is. Tégla volt ott két szobára is elég.Nézelődőtt Józsi, de már látta, hogy őszre állnak majd a falak, ha még segítsége is lesz, tán előbb is. Na, anyám, megpróbáljam? Megcsinálod te azt, mondta Erzsi csendes büszkeséggel és összenéztek Julkával. Hazafelé olyan ragyogó pofával mentek, mintha a nap helyett ők járnának az égen.

Plakát

     Ezzel a címmel van egy cikk a NOL-on.Mindaddig, amíg ez nem lesz levéve én a magam postjait szüneteltetem. Felhívom minden tisztességes blogtársam a példa követésére! Zároljuk postjainkat, amig ez el nem tünik!

Vázlat.

Keményen dobban a lábunk.

Szemünk tiszta, büszke fénnyel ég.

Egyenesebbek vagyunk, mint a szál fenyő,

amerre járunk, az égre zeng dalunk

Tudja a világ, hogy ifjú apák vagyunk!

Testünk a munka gyúrja, de lelkünk énekel.

Amerre járunk, szebbé tesszűk a világot,

melyet majd egyszer gyermekünkre hagyunk.                                                             

       Ez Emilkének egy nagyon rossz írása. Ez van.

Sötét van. Kihunynak az ablakok fényei elhalnak a matató zajok, lihegő nyögdécselések, aztán rövid időre ismét villannak a fürdőszobák fényei, víz csobog, majd az is elcsitul.Telezabáltan, a lélek eltelve a kultúrális szemét fojtogató szennyével és a szerelem illusiojával, oldalra fordulnak és már csak horkoló, kapkodó lélegzetek szűrődnek a nyitott ablakon a mindent elnyelő sötétbe.

Délután elnyomott a meleg, párás levegő, ólomsúly húzta szemhéjjamat. Így az éjtszaka álmatlanul indult, forgolódásokkal, az egészségügyi dolgok igazgatása, elhelyezése, aztán mély, kábult alvás. Már nincs oldalad, se bal, se jobb. Már nem útálsz senkit, rasszista se vagy. Még nem szeretsz senkit, még nem álmodsz. Csak egyszerűen ember vagy. A Nagy Éjtszakásnővér unottan ásít, csend van. Aztán valahol nyílik egy ajtó, fénysugár, vagy zaj csörren és az ásító zsákból előjönnek az álmok. Ülsz a mozdonyon, mert ugye mindíg mozdonyvezető szerettél volna lenni, aztán egy vontató kormánya van a kezedben, mögötted az utasok és a szerelvény elindul egy szűk cső, vagy akna, vagy valamiben. Végig kell menned, mert ha megállsz, vége mindennek, ráddőlnek, megfojtanak a szorongások. Magyarázól az utasoknak, be nem áll a szád. Nem nézel hátra, mert akkor látod is, amit tudsz, egyedül vagy. Senki nem hallgat rád, nem kíváncsiak, birkóznak a saját félelmeikkel és rég magad küzdöd magad egy bizonytalan cél felé.

Kapar a torkod. Arcod izzad, szád száraz, felriadsz. Még fekszel, csukott szemmel. Krákogsz, felszakad a schleim sípoló tüdödből, kezed matat a párnád alatt a zsebkendő után, kiköpsz és megkönnyebbülsz.Kinyitod a szemed, nyúlsz az italodért, nyeldekelsz. Az órára nézel. 3:57. Agyadban a számok felvillannak, páralatlan sor. Az ablak még sötét, pedig néhány napja, hete, ilyenkor már szürkére tört a fojtogató sötét.

Forgolódsz, morogsz, magadban nyögsz, jaj Istenem és istenke rögtön ott van. Ölel, símogat, lebeg feletted és veled sír zokogva és kéri a bocsánatod, hogy csak egy nyomorult pénztelen, elhagyott öregember lettél, akit már a betegségek látogatnak. Sírva veri a mellét, mea culpa, mea maxima culpa mert ő katolikus. Rá kell szólnom, hogy térjen már észre, mert engem reformátusnak kereszteltek, mire csak elröhögi magát, csak annyit mond, hülye. Egymásra vigyorgunk. Barátomnál voltál? Kérdezem. Alszik, feleli. Neki sem jobb. Őt is látogatják az álmok, vérnyomását mérgek emelik, éjjel a fürdőszobába botorkál, tudja, hogy valami nincs rendben, de inkább annak hisz, aki azt mondja minden rendben. Tudom szóltál neki, szólj újra. Ne szégyeld magad, ne hagyd ellustulni. Törődjön az egészségével.

Fölkelsz, mert aludni már nem tudsz. Istenke is lustán nyújtózkodik és töprengő pillantást vet a pohárak felé, aztán csak legyint.

Bekapcsolod a gépet, körülnézel. Jé, kik jártak nálad, egy vigyort küldesz nekik. Aztán hülyeségeket pötyögsz és mire elkészülsz, már nem is félsz.

A sötétség eltört és kiömlött a világosság. Felbúgtak már a motorok, vannak akik dolgozni mentek.

Lusta vagy, visszabújsz az ágyba. Nagyokat ásítasz, talán még sikerül egyet aludni. Már nem félsz, világos van. Új nap, ma még élsz.

Szegény János, látod milyen hülye vagy? Már 50 milkát visszaadtál és mégis ülsz hónapok óta. Mert hülye vagy fiam. Látod Szalainé, Eleonóra bepengetett 100 milkát a pártkasszába, azt zusamen kapott zsebbe munkabérként kb. 30 milkát.

Te hülye vagy. Már rég dalra kellett volna fakadnod Qurta lovag ügyeiről Persze, ha van bizonyítékod. Már miért ne lenne? Ennyire csak nem vagy hűlye? Az ügyvéded még nem mondta, hogy már legalább két kötetet kellett volna írnod, Táncsicstól Gyurcsányig? Hallgatsz? Nem tudsz írni? Farkad megpuhul, mire kiérsz a rácsmögül. Anyád elporlad, nejed kulcslukáról a pókhálót mások fogják leporolni, gyereked ha meglát, elbújik az anyja mögött és megkérdezi, ki ez a fószer?

Hát mondom, hogy hülye vagy, sőt nagyon hűlye. Kit védsz, te marha?Kit? Leszarnak, te barom. Kérj ügyészségi védelmet és beszélj! Az EU előtt!

Egyedűl akartad feltőlteni a pártkasszát? Vállalatok vannak erre, kielégítésekkel tömik a kielégíthetetlen párt bendőjét.

Hülye vagy.

De ezt már mondtam.