Csak úgy ki van találva

Az elözőek folytatása, ugyanazon forrásból.

Néhány szóval szóltam a Rotschild házról, a Fuggerek hatalmáról írt post kapcsán. A pénznek viszont sem szaga, sem vallása nincs. Az írás Endrey Antal jogász szövege.

............Lilith, Dingir, Lilitu, Istar? A sötét tömeg formátlanul kavargott. Látszani ugyan nem látszott semmi, hallani sem hallatszott semmi, de Valamit érezni lehetett. A sötét kavargás várt valamit. És egyszerre fény lett. A fényben fekete szálak szálltak, csillogtak a szemek, fehéren…

  Még nem volt mire emlékezni. A Lett még nem volt és a Van kezdet és vég nélkül létezett. Talán már történt, de nem tudtam róla, talán nem is történt, csak úgy éreztem, valami átsuhant az arcom felett. Egy érzés, egy sugár, egy erő, ki tudja. Akkor ilyesmi még nem létezett és nem tudtam és…

  A függőágy gyengéden hullámzott a két galaxis között. Az Isten nyújtózott benne, kezében áttetsző kehelyben a nap tört fényét áteresztő nektárral. A távolból valami dúdolás ütötte meg a fülét, elmosolyodott és hangosan kiáltott. Hahó! Vírusos! Halihó, harsogott a válasz és már fel is tűnt…

..............Türelmes voltam mindeddig....