Többször eszembe jutott, miért nincs testvérem, mikor anyámék négyen, apámék hatan nőttek fel élve. Azidőtájt ez szép teljesítmény volt, tekintve, hogy mindkét nagyapám korán elhalálozott. Utána gondolva fiatalabb nagyanyám már 56 éves volt, négy gyereket nevelt, bizony már öregasszonynak számított. Nem hiszem, hogy még egy unokát tudott volna vállalni. Akkor pedig sem Gyes, sem Gyed, eléggé el nem ítélhető módon nem volt, a képlet egyszerű. Már írtam, hogy az első emlékezet és a nevelkedés kezdetei nagyanyámnál kezdődtek. Az első lánykérés, az ovóda, az iskola kezdete ott indult. Próbálkozom az emlékek mélyére ásni, de nem találok semmi kapaszkodót, hogy nagyanyám mesét olvasott volna. Lehet ez? Nagy valószínüsége van a dolgoknak. Valami mesélésről van halvány emlék, de az olvasás nem jön be. Kaptam apámtól egy ajándékot, nagyon szép kék színű, fénylő fakockák, másfél centisek és aranyozott betük minden oldalukon. Mennyit lehetett játszani velük! Fogtál 6 kockát, összeráztad egy pohárban, kiborítottad és próbáltál egy szót összerakni. Aztán forgathattad a kockákat és játszhattál tovább. Egyszer csak mentél az utcán és a korcsma tábláján láttad, hogy bor, sör, rövid italok, kimért borok. Láthattad, hogy fűszer és só, liszt cukor. Mennyi mindent tudtál már, csak azt nem még, hogy úr ír. Azt is hamar megtanulhattad. Apám nem volt úr és nem is írt, mert a 6 elemi nem nagy gyakorlatot adott. Az "Úr" Hercsányi úr volt, aki két sarokra lakott egy emeletes házban, amint hallottam, mikor vasárnap délután fagylaltozni mentünk a Récsey cukrászdába. Igen, Hercsányi Úr ott lakott. Aztán 45 után kiderült, hogy Hercsányi úr egy kis kupac szar volt, egy mühely művezető, de 45 után a gyár női dolgozói le se, illetve már csak le. Voltak ilyen érdekes metamorphosisok abban az időben. Lehajtott fejű emberek emelték fejüket és húzták ki magukat, egyenesítették ki derekukat. Magunk mögött hagytuk a háborút. Akik átélték, azoknak nem kell magyarázni, akik nem élték át, azoknak mit magyarázzak? Az emberiség történetének legpusztítóbb, legvéresebb, kegyetlen háborúja ért véget, amelyben katonák és nem katonák holttestei, emberek, állatok tetemei, épületek romjai, járművek roncsai, holtak és élőhalottak voltak csak. Aki nem nézett emberek szemébe, amelyek fénytelenűl meredtek a világba, de nem lehetett tudni, mit látnak. Mit láthatott az, ki látta anyját. hugát a kéményen égbe szállni, babáját tépetten sárbataposva, aiknek bűzlőtt a teste, zabálták tetvek, kikötve csattant rajta ostor, gumicső, akinek belsejét szétmarta az éhség, nem is igaz. Elmesélheti, nem hiszi senki, mert hihetetlen, mondta az SS tiszt Wiesenthalnak. És még majdnem megértem, aki ezután született, tagadja, mert tagadni kell a lehetetlent, a hihetetlen. Iskolába jártam. Az élet felemelte a fejét és a fény felé fordult. Mert az élet legyőzhetetlen! Ki csodálkozik, hogy a baloldalon álltam talpra? Történhetett másként? A hittantanárom beszélt apámmal. Emlékszem, fiatal ember volt, nem volt rajta semmi papos és mondta apámnak: Mészáros úr, ( apám is úr lett) a gyereket el kell küldeni Sárospatakra, tanulnia kell! Pap lesz a fiam?-kérdezt apám. Mosolyogva válaszolt a fiatal tiszteletes, miközben megsímogatta a fejem, azt hiszem soha. Mégis, elindultam Sárospatak felé. 1945 tavaszának vége volt.
Tévedés II
2009.07.25. 18:30 Emilke mesél
17 komment
Címkék: első indulás iskola évek
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://eskete-meskete.blog.hu/api/trackback/id/tr928313970
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
15138 2009.07.25. 18:48:14
Miért Patakra?
11815 2009.07.25. 19:00:32
Nem éltem háborúban. Remélem, nem is fogok! De azért van erről egy "közös tudás" mindenkiben, a korosztályomban legalábbis biztosan. A fiatalokban nincs, ez baj.
13003 2009.07.25. 19:13:07
A Sárospataki Református gimnásium és az
angol internátus volt a neveletlen gyerekek
gyüjtőhelye azidőtájt.
Próbálkoztak, mint láthatod sikertelenül..:::)))
17910 2009.07.25. 19:21:17
Na, a lehető "legjobb" időpontban! És utána??????
12696 2009.07.25. 19:42:21
Emilke !
Még az én korosztályom, bár át nem éltük, de szüleink, nagyszüleink emlékeiből valamit ismerünk a borzalmakból.
12009 2009.07.25. 19:55:52
A refókhoz jártál? :) Most mért értem, miét beszélgetsz Istenkével :)
A háború meg szar dolog, de meg lehet szokni.
13003 2009.07.25. 20:00:20
Látod, milyen egyszerű a dolog?Megszokja az ember.
12009 2009.07.25. 20:08:30
Az benne a legborzasztóbb, hogy tényleg egyszerüen megszokja. Fura az ember, így védekezik a borzalom ellen.
13190 2009.07.25. 20:41:13
Tudod Emilke, azért elolvastatnám nagyon sok mai emberrel azokat a soraid melyeket a háborúról írtál!
A háború ellen vannak azok, ma pedig sok ember harcra készül, hogy ennék őket a tetvek, vagy maguk azok?
13003 2009.07.25. 20:50:35
Soha nem akartam katona lenni. Humanitárius segítségen
voltam Boszniában.Láttam.Így lettem "katonás"
12890 2009.07.25. 21:16:54
apám 32-es születésű volt, ő is szinte gyerekként élte meg a háborút, mint te. és milyen érdekes, ő sem mesélt róla soha. az újraépítésről annál többet.
mert milyen igaz, hogy az élet él és élni akar, és persze legyőzhetetlen, ahogy írod.
15138 2009.07.25. 22:15:14
A 90-es években voltál Boszniában??
13003 2009.07.25. 22:31:48
Gondoltad volna?::))
15138 2009.07.27. 09:48:13
Dehogy gondoltam volna. Borzalmas lehetett.
Hogy bírtad? Nem akart belőled kijönni a Skorpió?
13003 2009.07.27. 10:43:55
Sebész vagyok/voltam. Nem unatkoztam.
13003 2009.07.27. 13:39:58
A megjegyzést elteszem. Igen, emlékezem. Nem kommentálom,csak meglep.Polgár Gyula elhűlve figyel némely írónak, filmesnek, művésznek álcázott memóriasampionokat, akik akár kisdedkorukról is aprólékos részletességgel képesek beszámolni: − No most vagy én vagyok retardált, vagy ezek hantáznak, de piszkosul. És mert magamagát hajlamos afféle félhivatásos emlékezőnek tekinteni, az utóbbi változatot preferálja
15138 2009.07.27. 15:14:31
Megnyugodtam. :)
Utolsó kommentek