A lánykérés megtörtént. Igent mondott a lány.

     Az eljegyzési ebéd nagyon vidám volt. Mikor Zsóka megérkezett a lányával, a ferfi apja igen elismerő pillantással mérte végig a fiát. Csendesen súgta oda neki, gratulálok és vidáman mosolygott. Aztán Zsóka lányával kezdett foglalkozni és a nap folyamán ők ketten már nem sok vizet zavartak. A férfi anyja olyan fiús anya módján nézte Zsókát, de akárhogy nézegette, nem talált semmi csomót. A káka olyan egyenes volt, csak ott domborodott, ahol kellett, de ott aztán megfelelően.

     Asztalhoz ültek, a férfi nézte a lányokat, az apja szedni kezdett. A kislány tányérján az első fínom falatok jelentek meg, mielőtt bárki is megláthatta volna az ételt és a hang csendesen, puhán figyelmeztetett: óvatosan, mert meleg. Ők ketten már láthatóan megegyeztek. Aztán a "mátka"tányérjára kerültek inycsiklandozó finom hús és zöldségek, tészta, illatozó lével.

     A férfi le nem vette a szemét a "mátkáról" tányérjában hallkan csendült a kanál és enni kezdtek. A férfi szájához vette a kanalat, csak akkor látta, hogy tányérja üres, az apja vidáman megszólalt, úgy látom,mindegy, hogy hogyan főzöl. Zsóka fülei az érett cseresznye színét vették fel, de ő is kuncogni kezdett. Ránézett a férfire és az is zavartan  kezdett a tányérjára valamit szedni.

     Repült az idő, esteledett. A gyerekkel ideje lett hazamenni. A "nagypapa" égővörös rózsákat vágott a kertben és Zsókának adta.

     Elindultak Zsókáék felé, és a kislány kezét az egyik oldalon a férfi fogta, a másik keze az anyja kezében volt. A gyerek feje felett össze-össze néztek és szemük igen fényesen égett.Ha gyerek lefeküdt, kezdte a férfi,...még elmehetnénk sétálni.

     Igen felelt Zsóka, várj egy kicsit, jövök. És felnyargalt lányával, aki futtában puszit dobott a férfi felé.