Elövettem a poharat, hát már hallottam is, hogy az ajtó csendesen nyílik. Így mindjárt két pohár került a kezembe.. Fázósan dörgölte a kezeit és mesélni kezdett. Járt Anna ügyében embereknél és reméli, hogy minden rendben lesz. Mondom neki, hogy már a honvédelmi minisztérium államtitkára is ME-öt keres,hát felvisított  a nevetéstöl.Kezdünk remekül szórakozni. Mondom Neki  egy kis segítség elkelne, merthogy anno... elgondolkodik  Kérdezi, mire is emlékszem. Elkezdek mesélni,figyel és   hallgat, csak néha mosolyog, bólogat, kortyol egyet.

    Ea hatalmas lény volt.170 centijével több mint fejjel magasodott ki az alig 150, 140 centis férfiak és nök közül.Kevés ször fedte börét,de vállai közel kétszer szélesebbek voltak, mint a többieké. Feje is nagyobb volt, szemei felett a homlok jobban dudorodott,   mint a többi hímtársaké. A gyengébb nöstények kíváncsian nézték ha a kíváncsiság elégséges kifejezés lenne.

     Intett, hogy töltenék, újra kezébe vette a poharat és kérdön a konyha felé pillantott. Behoztam egy kis szalámit, kolbászt kenyeret,aztán folytattam.

     Ea egy nap este szomjas volt és a folyóra ment.A víz szélén több állat ivott és Ea könnyedén kapott el egy jókora malacot.Erös kézzel szorította a torkát és vitte a sziklák közé,ahol az 5 hím és 7  nöstény meg egy halom gyerek zsivajgott.Az öt hím egyszerre ugrott fel amint meglátták Ea kezében e malacot, de egyetlen morgás visszaűzte őket a helyükre.Emlékeikben erősen élt Ea kezeinek ereje.A nőstények lágy morgó hangjára Ea fehér fogai villantak elő.Ea legugolt és csak a fejével intett Mo felé. A kis nőstény egy kagylódarabbal a kezében sietve ment Eá-hoz és a húst kezdte darabolni.Ea erős fogait vájta a még friss húsba és kis mordulással jelezte Mo-nak, hogy vegyen magának.A hímek és a nőstények izgatottan és sóváran,halkan morogva figyeltek, csak a gyerekekből tört fel örömteli sivalkodás, a közelgő evés örömét és ízét megérezve.

     Ea eltelt a hússal,fejét billentve adta tudomására a többieknek,  hogy ehetnek.A Falka csodálkozó és boldog morgással vetette magát a malacra, alig akarván hinni, hogy a hatalmas húsadag mind az övék.

     Ea nagylelkű volt.

     Tudta,hogy,ha újra éhes lesz, lemegy a vízhez és hoz megint egy malacot.

      Tudta.Ember született.

      Mo ott maradt Ea mellett.Bízott benne,hogy máskor is kap    enni. Remélte. Nő született.

       Azt hiszem, valahogy így lehetett.Ühüm, mormolta. Ilyenképp, valami ilyenféle volt ez az oldalborda ügy és jókedvüen kuncogott.

       Ilyesmire emlékszel? Ettél te még egy almát, vagy talán a  magját is megetted?

     Na de kérlek, koccintottunk és vigyorogtunk. Az asztalra könyökölt és mesélni kezdett.

     Ezt majd legközelebb.