„Teremté tehát az Isten az embert az ő képére, az Isten képére teremté őt:

….Mózes I. 1. 27

„Teremté tehát az Isten az embert az ő képére, az Isten képére teremté őt:

….Mózes I. 1. 27

Az ember a teremtésben egyedül önmagát tekinti intelligens lénynek. Merész, talán nem is igaz. Mert intelligens létemre bizony nem tudok mindenkivel kommunikálni, csak hallgatok, ha egy más nyelven szól valaki. Ha a macskám nyávog, ha a kutyám ugat, ha az állatvilág hangot ad, semmit nem értek. Tényleg intelligens vagyok? Vagy mégsem?

A születés előtt adott egy intelligencia mennyiség Így tudtuk eddig!

A születés után az adott mennyiségű intelligencia nem, csak a tudás növelhető. Vagy mégsem?

Rosszul tudtuk azaz mégis.

A tudás utáni vágy oly ősi, hogy még az öröklét gyümölcse sem volt annyira fontos, mint a tudás almája.

Így harapott az ember a tiltás ellenére az első fa sokat ígérő termésébe.

Ma ott tartunk, hogy a születés előtt különféle módon TUDJUK befolyásolni a születő magzat tulajdonságait, mint nemét, intelligenciáját.

Ma ott tartunk, hogy az utódaink ismeretanyagát különféle eszközökkel növelhetjük.

Megtesszük? Nem, nem teszünk semmit.

Szabadjon Bertrand Russelt idéznem: „ Az emberek jobban félnek a gondolattól, mint bármi mástól a világon-Jobban, mint a rombolástól vagy akár haláltól.”

Van valaki, aki egyetért velem?