...................Fehér arany!......

...................Fehér arany!......

A Weisz lányok között Aranka egy igazi polgárlány volt. A bájosnál lényegesen szebb, okos és disztingvált . Hamar elkelt és a házassága igen jól sikerült. Férje jelentős vagyonnal és szorgalommal, okos vállalkozói ösztönnel rendelkezett.

A Szív utcában papírárú kereskedést rendezett be feleségének, jómaga a játékipar, a babagyártás terén tevékenykedett. Szerette a luxust, feleségét elhalmozta mindennel. Fínom polgári izléssel rendelkezett. Pénzét az Amerikai úti villába fektette, festményeket vásárolt, szobrokat, drága bútorokat. Aranka, akit a család némi tisztelettel és irígységgel Aranynak nevezett, az öcsike lányának keresztanyja volt.

A lánygyerek öcsike késői egyetlen gyermeke volt. Gyönyörűséges ,ébensötét haja volt és hát istenem, melyik kislány nem gyönyörű 5 éves kora körül. Aranynak nem volt gyereke. A kislányt elhalmozta mindennel, a villában tartotta gyakorta. Férje akkora hajas porcelánbabát adott, amekkora a kislány volt. A gyerek hurcolta magával, mindaddig, mí az oroszok be nem jöttek és míg ők a pincében bújtak a mindenféle katonák elöl, a baba elment egy „harcossal.”

Erről Arany mit sem tudott már. Annyi bizonyos, hogy az Amerikai úti villából férjével együtt elvitték őket. Valószínű, hogy még mást is vittek.

A villa átvészelte a harcokat. Kiemelt, prominens ajándék lett, a harcos, kemény koreai háború tudosítójának adták, Mérei Tibornak. Mérei úr aztán a villából utazott a Szabadeurópa rádióhoz.

A Szív útcai papírárú kereskedést az elhagyott javak kormánybizottsága megbízásából az öcsike számolta föl.A villát a kislány elfelejtette.

Csoda? Istenem, már 70 éve elmúlt.

Arany és férje? Senki nem tudja.

Talán igaz sem volt?

Ki tudja, a „kislány” azóta ráncos öregasszony. Nem emlékszik. Csak a félelem, a nyúló rettegés maradt, a kislányt is Weisznek hívják. Az pedig ugye fehéret jelent. A sápadt félelem, az éjtszakai felriadás, talán a pince emléke, talán az apa fehérkarszalagos képe, az árja párja.

Vagy az iskolában a hátsó padban ülés, és még néhány megfoghatatlan dolog. Aranyra néha már csak ő emlékszik.

Már nem sokáig.