.Az egyik oldalon Istenke, a másikon Ubul,szemben Őrangyalka

.Az egyik oldalon Istenke, a másikon Ubul,szemben Őrangyalka

Olyan pofátlanul bámulnak, hogy legszívesebben kidobnám őket.

Egymásra néznek, a vállukat vonogatják és nagyon szemtelen pofát vágnak. Ártatlanul fuvolázik Istenke, kérdi mi jót csinálsz? Írok, ha nem látnád felelek dühösen, mintha nem látnám, hogy egymásra röhögnek. Minek?  Most vágom Angyalkához mindjárt az egeret. Kinek írsz Emilke? érdeklődik Ubul. A fene a pofátokat, nem nektek, úgysem értitek.

Ne röhögjetek, azért sem kaptok egy kortyot sem. Röhögtök, szorgalmasan írok, aztán a több mint száz olvasóból ketten, ÖSSZESEN KETTEN! szólnak hozzá.  Hát azért sem írok. Csönd! Istenke intézkedhetnél, mert már unom a hideget és a havat. Fűtsetek,és gondoskodjatok a meleg ágyacskáról, forralt boromról és meleg papucsomról. Megyek olvasni, jó könyveim vannak. Meg majd jön a géphez a szakember és fogok tudni képet is felrakni, meg küldeni. Ügyesedni fogok.

Na dideregjetek tovább, én vacsorázni megyek. Majd még találkozunk.