Jubileumi bejegyzés, hihetetlen.

Jubileumi bejegyzés, hihetetlen.

Amikor az elsőbejegyzést próbáltam ezt álmomban sem gondoltam volna.

Ez a bejegyzésem az 500.

Gyűjtöttem ellenségeket, ezeket lerázom, mint a vizet. Vannak ellenfeleim, akiket tisztelek, birkózásaik okán. Vannak barátaim, akiket szeretek és akik szeretnek, bár biztos nem tudják miért. Jöttek újak, és vannak halottak, vagy csak elmentek? Felidézem a régi Nol-t, botladozó bukdácsolásaim az informatika útvesztőjébe, mely tart ma is, jókora veszekedésem a Szerkivel, emlékszel SZERKI?::)))

Nos eljutottam az 500.ig.Hosszú volt az út és megérte járni rajta.Sokan nevettek rám, igaz köptek is felém, de már csak ilyen az út.

Most nem írok politikáról, ma ünnepi hangulatban vagyok. Istenke is itt morgolódik álmosan mellettem, Emilke barátaival üli körül az asztalt. Fülöpke gyorsan elintézte a gyógyszert, meleget teremt, Hugó ünnepi kaját készit és Ubulka is öregesen, békésen üldögél. Ők, akik Emilke barátai, vagy Emilke egy-egy tulajdonságai. Még vannak számtalanon, mert Emilke több oldalú, de ti nem ismeritek minden oldalát. Emilke súg borzongató szavakat a lányok fülébe, ugye Eva, Trixi? Emilke könyvekbe bújik, ősi reggeli imát hallgat, így van Kava? Emilke veszekszik, Nem, ma nem.

Jó ez a Nol. Olyan, mint egy piac. Mintha a Bosnyákon tekeregne az ember, csipet túrot kóstolva Gizikénél, Bözsenéni a sonka lehelletfínom szeletét kínálja, Feribácsi akáczméze szinte zümmőg. Rádnevetnek az ismerősök, köszöntenek mások is, alig akad bunkó, aki rád morog, mert az itt nem él meg.

Megyek aludni. Felboritottam a vizemez, bele a konektorba, úgy vágta ki az egész lakásban a biztosítékot, hogy csak úgy csattant. Háromszor. Aztán kihúztam a drótot, most szárad.

Alvás után új erővel kezdem a következő 500-at, csak ti bírjátok.Lassan elgondolkodom azon, hogy meg kéne tanulni ennek a gépnek a kezelését.Tud ez annyit, hogy én egy évig nyomkodhatom, nem fárad bele. Még egysze kép is lesz, sőt talán hang is. Na ettől mentsen meg titeket az ég!

Tehát, hajrá a következőkre, ezerig meg sem állok.

Persze, ha nem szóltok semmit, kis okos fejem nem dícséritek, akkor Istenke vezetésével elkapjuk a poharunkat és pajzán gyermekdalocskák énekelgetése közben jobban töltjük az időnkt. Holnap fokhagymás sültoldalast eszünk kelkáposztával, lehet, hogy paradicsomleves is lesz, meg egy pohár sör. Utána Bilagit és pocaksímogatás.

Mit csináljon az ember ilyenkor télen?