Mondta Jupiter az ökörnek, amit nekem szabad, nem szabad neked és az ökör csendesen bólogatott. Kérődzés közben böffentett elöl kicsit, böffentet nagyobbat hátul, de nem szólt semmit.

     Beborult, dörgött, villámlott és nagy viharok zúgtak erre arra. Az emberek éltek és virultak, az istenek halltak, Jupiter is. Csak az ökrök éltek tovább és egyre többen lettek. Zabáltak, böfögtek és húzták az igát. Az istenek lakában túl az Óperencián egy Jupiter epigon kezébe fogta a villámokat és lesújtott az emberekre. Csak úgy példa mutatás céljából. Az emberek döbbenten elhallgattak, hinni nem akarták, hogy Jupiter ezt tette. Tette egy őrűlt Jupiter epigon.

     Az emberek  összedugták fejüket és kitalálták, hogyan csinálhatnának ők is egy marék villámot. Megcsinálták. Van nekik is marékvillámuk.

     Egy Jupiterepigon toporzékol és üvöltve fenyegetődzik.

     De már alig figyelnek rá