.................Madártársaság.
.................Madártársaság.
Most már 17 éve lakom itt a „város” gettójában". Az akkori tudatlanságom büntetése, ebből aligha lesz menekvés. Mire megtudtam, már elkéstem, itt ragadtam. Pedig kezdetben volt figyelmeztető jel.
Nyitott ablaknál alva, már az első éjtszaka végén belémhasított a rémület.
Alig szürkült az ég alja valamerre, egy szőke hajszálnyi sárga csík az ég alján és mint harsány kürtök dübörögtek gruuuu, gruuú, hrrrgrúúúhr a szelíd turbékoló galambok. Hogy a kurva életbe, húztama fülemre a takarót, forogtam és csuktam az ablakot. Télre jött a boldogság, a galambok kusoltak. Tavaszra kezdődött az egész előről. Miközben gépkarabély, és mozsárágyú beszerzésén gondolkodtam, szinte észrevétlenűl megszűnt a turbékolás. Valami úton-módon eltüntek. Nem hiányoznak.
Ahogy az ablakom alatt a fák lombosodtak az évek múltával, új lakók jelentek meg. Nyári hajnalon a turbékolás helyett füttyök, sivítások és trillák és minden elképzelhető zajok ömlöttek be az ablakon. Volt olyan, aki hajnaltájt gerjedt a takaró alatt, így hörgések, nyögések, sikítások vegyültek a madárzajba. Már sok éve, hogy megjelentek a feketerigók. Ezek igen úri modorú társulat. Csendesek. Úri, halkszavú társaság..Csak ugrálnak a füvön és gyűjtik a kukacokat. Beköltöztek hozzám, de csendesen viselkedtek, a gyerekek sem lármáztak.
A fákon nyüzsgő társaság lakik, mérsékelten zajosak és sürgő forgó rohangálással töltik napjaikat. A nyári időben feketerigóék elutaztak szabadságra. Azt hiszem lassacskán visszaérkeznek.
Ez idő tájt a kicsiny népség rohangál, ágról ágra ugrálnak. Kiraktam egy marék napraforgót. Alig térültem fordultam, egy egész falka jelent meg.Az első, aki bekapkodott két-három magot, eltünt és rövid idő alatt a közvetlen környék tucatnyi lakója, majd az idő múltán a város népessége jött kiegészíteni a természetes éléstár kínálatát.
Az az igazság, sok vizet nem zavarnak. Nem kiabálnak, nem szószátyárkodnak. Esznek. Jókedvvel, gyorsan. Kíváncsian járják be az erkély virágládáit, mindent megnéznek. Reggel ébredéskor sehol nincsenek. Szerintem biztos helyről figyelnek, mert alig, hogy kimegyek és egy marék magot szórok a lapra, az ajtóból visszafordulva már látom, hogy megkezdik a reggeli.
Ezek falkában élnek, egymás közelében, vagy „nagycsaládban". A rigók szűk családformája náluk sokkal kiterjedtebb. Még lencsevégre nem sikerült kapni öket. Majd később.
Utolsó kommentek