0,8 100/1000 részéből Emilke ezt azért gondold át! =)) Segitek! Valaminek a 100/1000-ed része: ahogy azt - talán 3. elemi - tanították (törtel osztani = a reciprokával szorozni), az a 10 szerese. 0,8-nak a 10 szerese pedig 8! Ugy e nem ezt akartad mondani? =))

Nem. Ilyen hülyén van ez? 27 000 Ft/hó, meg 100 millió. A 27/30, ugye érted, mire gondoltam?

Kedves Barátom, persze hogy tudom, de nagyon mást írtál. Bár ez a 27eFt-ot nem értem az mi akar lenni? A minimálbér (ami jellemzően egy csomó milliomos hivatalos jövedelme!!!) kb. 75e, azaz éves 900e, ami a 100 millának 0,9 100 része!!! Ez bizony ilyen egyszerű!!! =))

a tartalommal csak E-t érteni tudok

A matematikához annyira hülye voltam, amint látod.De irodalmilag kidumáltam magam, így kaptam egy kegyelem kettest. A 27 000 a minimálnyugdíj, vagy valami segély.tudomásom szerint. Amint Kavánál olvastalak, meg Izomra is kacsintva, Orbán elleni alternatíva? Ennek az őrűltnek az egyedüli hatalombakerülése az ország végét jelenti.

Nyomtam egy pluszt! Próbáltam már én is össze foglalni hitvallásom. emilke győzött! Minimálnyugdij; copy ""Az EU-tagországok állami nyugdíjrendszerei rendkívül változatosak: sok tagállamban a Magyarországon már megreformált, hagyományos felosztó-kirovó rendszer működik egyedül. Közös vonásuk, hogy a kötelező nyugdíjkorhatárt mindenhol rugalmasan kezelik, és a lakosság többsége az előírtnál fiatalabban fejezi be a munkát. Majdnem minden országban az állam garantálja a minimálnyugdíj összegét, ami jóval magasabb a magyar átlagnyugdíjnál. A szomszédos Ausztriában a nők 60, a férfiak 65 éves korukban vonulnak nyugdíjba. A törvény lehetőséget biztosít az előnyugdíjazásra, amit igen sokan vesznek igénybe. A korengedményes nyugdíjkorhatár nők esetében 55-56,5 év, férfiaknál 60-61,5 év. Az állami nyugdíjrendszer felosztó-kirovó elvű, vagyis a minden hónapban a befizetett járadékokból fedezik a nyugdíjakat. Belgiumban a férfiak 65, a nők 62 éves korukban hagyják abba a munkát. A nők nyugdíjkorhatárát 2009-ben a férfiakéval azonos szintre emelik. Harminc éves munkaviszony után a minimálnyugdíj éves összege 457 ezer belga frank (11 330 euró, havi 236 ezer forint). Az öregkori járadékot szintén a hagyományos, felosztó-kirovó rendszerben fizetik. Dániában azok, akik 1999. július 1-je előtt betöltötték 60. életévüket - legyenek akár nők vagy férfiak - 67 évesen, azok pedig, akik e dátum után ünneplik 60. születésnapjukat, 65 évesen mehetnek nyugdíjba teljes járandósággal. A legtöbben 60 és 65 éves koruk között hagyják abba a munkát. A minimálnyugdíj összege havonta 4262 dán korona (571 euró, 142 750 forint). A nyugdíjasok jelentős része kiegészítő nyugdíjat kap. Spanyolországban a nyugdíjtörvény 65 évben szabja meg a korhatárt. A nők és férfiak zöme 63 éves korban megy nyugállományba. Az öregkori járadék minimális összege - egyedülállók esetében - éves szinten 5255 euró (havi 109 479 forint), házaspárok esetén az összeg pedig 6189 euró. Az öregkori járadékot itt is a felosztó-kirovó rendszer alapján fizetik. Franciaországban - csakúgy, mint Magyarországon - két rendszer működik egymás mellett: az általános állami alap- és a kiegészítő (magán-nyugdíjpénztári) rendszer. A nyugdíjkorhatár mindkét rendszerben 60 év. A ténylegesen érvényesülő gyakorlat szerint az állami nyugdíjrendszerben 40 évnyi, a magán-nyugdíjpénztáraknál 37,5 évnyi munkaviszony után vonulnak nyugdíjba a dolgozók. A járadékot 2001-től a fizetés szempontjából a legjobb tizennyolc év átlaga alapján számolják ki. Az állami rendszerben a nyugdíjak havi átlaga 3138 francia frank (120 ezer forint), amelyhez az alkalmazottak esetében a fizetésük 20-23 százaléka, köztisztviselők esetében a fizetés 60 százaléka járul kiegészítésként. A legalacsonyabb jövedelműek a minimális állami nyugdíjhoz "kiegészítő segélyt" és "országos szolidaritási összeget" kapnak. Nagy-Britanniában a nők 60 éves, a férfiak 65 éves korukban vonulnak nyugállományba. Egy 1995-ben megszavazott törvény értelmében a nők korhatárát a jövőben fokozatosan a férfiakéhoz kell igazítani. A szigetországban egy egyedülálló nyugdíjas minimum heti 83,45 fontot (133,2 euró, 133 200 forint), egy házaspár 115,90 fontot (185,44 eurót) kap. Görögországban 236 nyugdíjpénztár működik, a korhatárok ennek megfelelően nagyon változatosak. Az alkalmazottak felét szolgáló IKA elnevezésű általános pénztárnál a nyugdíjba vonulás korhatára 35 év járulékfizetés után a férfiak esetében 58 év, a nőknél 57 év. 4500 nap járulékfizetés után a korhatár férfiaknál 65 év, nőknél 60 év. Az öregkori járadékok 78 százaléka nem haladja meg a havi 130 ezer görög drachmát (382 euró, 134 ezer forint). Az athéni kormány áprilisban általános vitát kezdeményezett a nyugdíjrendszer megreformálásáról. Olaszországban a nők 60, a férfiak 65 éves korukban vonulhatnak nyugdíjba. Itt is létezik az előnyugdíj rendszere: 35 éves munkaviszony után 55 éves korban lehet abbahagyni a munkát, 37 év munkaviszony után pedig életkortól függetlenül lehet kérni a nyugdíjaztatást. A férfiak általában 60,6, a nők pedig 57,2 éves korukban vonulnak nyugdíjba. Hollandiában a nyugdíjkorhatár 65 év. Járulékok szempontjából létezik egy minimálnyugdíj, amelyet az állam biztosít. Ez az összeg havonta házaspárok esetében fejenként 1146 holland forint (521 euró), egyedülálló esetében 1632 holland forint (742 euró 185 500 forint). Nyugdíjuk kiegészítésére a holland állampolgárok beléphetnek magán-nyugdíjpénztárakba. Portugáliában a korhatár mindkét nem esetében 65 év. Azok számára, akik soha nem fizettek hozzájárulást, a minimálnyugdíj havi összege 130,93 (32 750 forint) euró. Akik legkevesebb 15 éven át fizették a hozzájárulást, ez az összeg 179,57 euró (44 892 forint). Svédországban szintén 65 éves korukban mehetnek nyugdíjba a nők és férfiak. A többség hatvan éves kora körül hagyja abba a munkát. A nyugdíj átlagértéke éves szinten 100 ezer svéd korona (11 160 euró, havi 232 500 forint). (MTI)"" -------------------------------------------------------------------------------------------- Nézzük meg kis hazánkat és szegény szomszédainkat.; ""Félmillió nyugdíjas megélhetése a tét - Itt a megoldás? 2009.06.18 06:20 A Világbank már régóta szorgalmazza az adóból finanszírozott szociális nyugdíj bevezetését, ami alapvetően arra lenne hivatott, hogy a végletes időskori szegénységet megakadályozza. Magyarországon a Nyugdíj és Időskori Kerekasztal is foglalkozik a témával, az adóbevételekből finanszírozott alapnyugdíj esetében ugyanis nem mindegy, hogy mindenkire vonatkozik, vagy csak a rászorultakra. Jelenleg azok az állampolgárok, akik a nyugdíjkorhatár elérésével nem teljesítik az öregségi nyugdíj kritériumait időskorúak járadékát kapnak, ami egy egyedül élő nyugdíjas esetében 20,800 forintot jelent. A téma pedig egyre égetőbbé válik, hiszen 2013-tól már minimálisan 20 év szolgálati idő kell az öregségi nyugdíjhoz, a határ alatt pedig százezrek maradhatnak. Nem söpörhetjük a problémát szőnyeg alá A válság nélkül is természetes igény lenne sokak szemében az állammal szemben, hogy gondoskodjon az emberekről, a szegénység ellen pedig minden formában fellépjen. Az idősek esetében ez az igény fokozottan jelentkezik, hiszen mindent meg kell azért tenni, hogy a munkavállaló a nyugdíjba vonulás után ne szűkölködjön, függetlenül attól, hogy önhibájából vagy azon kívül került ilyen helyzetbe. Pontosan emiatt alapvető szerepet tölt be a Világbank által megálmodott ötpilléres nyugdíjrendszerben a szociális nyugdíj, ami a végletes öregkori szegénységet akadályozná meg. A nyugdíjrendszerekben nem feltétlenül szerepel célként az öregkori szegénység elleni küzdelem, hiszen találhatunk arra is példát, amikor a nyugdíjrendszerből kiemelve, a szociális védőháló más alrendszereiben biztosítja az állam ezt a társadalmi igényt. Örök kérdés marad ennek megfelelően, hogy a nyugdíjrendszer feladata csak a szegénység elkerülése, vagy csak a jövedelem-helyettesítés (fogyasztássimítás), vagy esetlegesen mind a kettő. Magyarország számára viszont megfontolandó lehet a Világbank opciója, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a Nyika is végez számításokat, ami részben vagy egészben az alapnyugdíjra támaszkodna. Van kérdés bőven Érdemes már a legelején leszögezni, hogy most csak azokra az egyénekre, csoportokra koncentrálunk, akik önhibájukból vagy azon kívül nem tudják teljesíteni az állami nyugdíjrendszer feltételeit, vagy akik teljesítették, azonban annyira alacsony jövedelemmel voltak bejelentve, hogy az csak nagyon alacsony juttatásra jogosítaná fel őket. Magyarország számára ez kiemelt téma, hiszen a szociális védelemről és a társadalmi összetartozásról készített nemzeti stratégiai jelentés is megemlíti (nem beszélve a Nyika jelentéséről), hogy a következő évtizedekben akár a félmilliót is elérheti azoknak a száma, akik kiszorulnak a nyugdíjrendszerből, mivel egyszerűen túlságosan sokáig voltak inaktív státuszban (2013. január elsejétől a minimális szolgálati idő 10 évről 20 évre emelkedik), vagy elfogadhatatlanul alacsony nyugdíjra lennének jogosultak. A probléma kettős, hiszen egyrészt vannak olyan csoportok, akik a rendszerváltozást követően tartósan kiszorultak a munkaerőpiacról (sőt az oktatási rendszerünkből ezrével kerülnek ki olyan diákok, akiknek esélyük sincsen a boldogulásra), ami azt eredményezi, hogy kevés szolgálati időt szereznek, és ezzel nem érik el a 2013-tól érvényben lévő kötelező határt. Másrészt viszont súlyos probléma, hogy a járulékfizetők harmada minimálbéren fizeti a járulékokat, tehát még a szükséges korhatár teljesítése esetén is minimális nyugdíjra számíthat. Utóbbi csoport meglehetősen differenciált, hiszen vannak olyanok, akik ténylegesen ennyit keresnek, azonban vannak olyanok is, akik a szürkegazdaság miatt nem a valós jövedelmüknek megfelelően veszik ki a részüket a járulékfizetésből. Hogyan tudunk a szegénység ellen tenni? A két problémára két különböző megoldás is alkalmazható -akár együtt is -, az egyik az alapnyugdíj, a másik a minimálnyugdíj. Az első esetben a tartósan munkanélküliek, vagy inaktívak elszegényedését lehet mérsékelni a nyugdíjkorhatár elérése után. Az alapnyugdíj esetében feltételekkel vagy feltétel nélkül mindenki kap egy meghatározott összeget, a feltétel nélküli, univerzális alapnyugdíj esetében viszont az is jogosult az univerzalitás miatt, akinek mondjuk jobbak az anyagi körülményei. Az alapnyugdíj létezése nem zárja ki azt, hogy az összeghatár felett a munkavállalók a szolgálati évek alatt megszerzett jövedelem alapján kapjanak nyugdíjat. A feltételekhez kötöttséggel célzottabbá válik a rendszer, azonban mérlegelni kell, hogy rászorultsághoz (means-tested) kötött alapnyugdíj milyen pótlólagos költségekkel jár. Utóbbi miatt általában az univerzális rendszer olcsóbban jön ki, amit még akkor is érdemes lehet felvállalni, ha a jogosultsági kör szélesebb, mint a rászorultsági kör. Magyarországon jelenleg az időskorúak járadéka tölti be ezt a szerepet, ami a mindenkor érvényes nyugdíjminimum - ami most 28,500 - 80, illetve 95 százaléka 62 év felett, miközben 75 év felett 130 százalék. A minimálnyugdíjat abban az esetben alkalmazzák, ha valaki teljesítette a szükséges jogosultságot a nyugd

Köszönet a szép összefoglalásért.Ez messze több, mint egy hozzászólás, megérdemelne egy külön postot, a bekezdések között egy kis magánvéleménnyel mintegy "pletykaszerűen " fűszerezve A magyar minimálnyugdíj sima pofátlanság. Ebben az évben már nem lesz nyugdíjemelés. Valami eszembejutott, mert én csak ilyen vagyok," Hunniában valami készül, Roppant hadak, rongyos hadak sereglenek vígan vitézül"

Astrodust - sokat tanultam, s ezért köszönöm. A spanyol számítással viszont baj vam: vagy az Euro sok, vagy a Forint kevés....

7-8: azért hasra ne essetek! Idemásolt néhány idézetet!

re-7 Bocsánatod kell kérnem , mivel az egyik icsi részletet így kifejtettem, szakemberek vagyis mások által. Direkt nem fűztem hozzá semmilyen magán véleményt. A kevesebb néha több. Avagy érvényesüljön egy vitás helyzetben a lexikális tudás. Nővérem szavai csengenek fülembe és fognak sokáig még...... Meglátva az öregkori járadék és minimálnyugdíj összegét, mondta; nem csak fegyverrel lehet ölni.

re-8 Gátlástalanul használom a világháló adta lehetőségeket. Csak a szerkesztés az én művem.

re-9 Így igaz! Tedd te is. Tudod mint a költők verseinek idézése...

A 27e a szociális segély volt, de azt most felemelték. Talán 32e-re, de ebben nem vagyok biztos. Jó írás emilke!

Nyomtam neked egy jó nagy PLUSSSSSSZ-t. Elfelejtettem megírni, hogy én mit akarok. SZELLEMI TERMELÉSI MÓDOT!

12. nem egészen így értettem! Hogy csalinak ide raktad, hogy mit kapnak egyesek (bár Portugália ebből is elgondolkodtató), arról hogy miképp megy arra felé az adó és járulékfizetés nem szóltál! Ahogy arról sem, miképp van hogy nem kell a félországot a dolgozóknak eltartani direktben (kik élnek az állami támogatásokból???)

Az egységes Európa mákonyos álma. Ahány ház, (mit ház, szoba) annyi szokás. Közös nevezőre a nyugdíjakat! A Portugál szintet javaslom a Svédeknek is. Na jó, csak próbaként..::))

Kedves Emilke ! Én konkrétan tudom, hogy mit szeretnék.meg is írtam a blogomban . Ajánlom mindenkinek :-) Üdv:CL.....

Véletlenül ott voltam az első kerekasztalon (Magyarország Holnap vagy mi volt a címe), én a közoktatásra mentem, de ott ragadtam a nyugdíjaknál is. Rémes. Érdemes az előadásokat meghallgatni, illetve most már csak olvasni. De senkinek nem volt, és nem lesz bátorsága ezekkel a tényekkel szembenézni és valóban tenni valamit, mert az nonszensz, hogy a nyugdíjasok 70 százaléka korábban ment nyugdíjba, mint az járt volna neki. Ez sehol a világon nem létezik. Ilyen nincs. Ezeket az álnyugdíjasokat szociális pénzből kellene támogatni és nem a nyugdíjalapból, mert ez két külön kassza. A másik meg: a vállalkozók nagy része minimálbér után fizet nyugdíj hozzájárulást meg mindent. Ne a mi közös kasszánkból, hanem szociális alapból fizessék ezeket is.Ne keverjük a kettőt. Nekem is 17 évet kell még dolgoznom, pedig már 30 évem van. Hollandiában is most emelték 65-re. Evvan. Magyarország ne tegyen úgy, mintha jóléti államot tudna fenntartani, nem tud. Mindenkinek nagy a pofája, de két (egyébként jogos forintot nem hajlandó befizetni, még a cégét és az autóját is kiviszi, ha nyerhet vele valamit. Aztán meg a marha nagy szegénységben ott állnak az autók reggel asorban, a gyerekek az iskolában mesélik ki hol járt a nyáron és nagyon kevesek közé tartoztunk mi, akik csak Egerben jártak, és csak egy hetet töltöttek ott. Én nem látom annyira nagy gyásznak ami van. Vannak akiknek kevés a pénzük, tudom, nekünk sincs sok. De ne vegyen részletre autót az, aki nem tudja fizetni, járjon gyalog, metróval, mint én. Ismerek olyat, aki körbe rinyálja a netet, a PC-jével és a net előfizetésével. Ez sem olcsó.

re-15 Csalinak? Látás és gondolkodásmód kérdése. Nyiss róla egy blogot. Amúgy fontosabb kérés hogy a relatív vásárlóértékét vegyük figyelembe ezeknek az összegeknek. Adóelvonásban, azt hiszem elég jók vagyunk Munkahelyek száma régóta csökken, nyilván ezért magasak az adók. Viszont rengetegen szívesen dolgoznának ha lenne hol. Érdekes a képlet. Magas elvonások ellenére sem működik jól az állam. Mi a megoldás? Amennyiben kifejted az általad felvetett hiányosságokat meg fogom(juk) köszönni és hálás szívvel gondolok(unk) majd rád.

Ja még valami ha Jobbikot akarsz, akkor gyere haza, és itt éld át, ne pedig külföldről szavazz, léci! dühös vagyok rád emilke pont te jobbikot. Hogy ezek tűnjenek el, az rendben is van, segítek nekik lekapcsolni a villanyt, de jobbikot ne

Cuba Libre, azonnal tedd le a fegyvert, most rögtön! Nem megmondtam, nem megmondtam, Fülepke, Te is!

Ezt ne. Rendben. Jobbikot ne. Rendben. Mit akarsz? Jobbik lesz? lesz gyógyszerem? lesz orvosi ellátásom? Megyek!