üldögélek az erkélyen, már árnyék van és töröm a fajem. Hátha tud valaki segíteni, mert nem találom a tánc és illemtan könyvemet. El nem képzelítek, hogy jártam ma. Elmentem napi üdítőmet és friss kenyérkémet megvenni, na meg jó hűs van az árúházban. Szóval, bemegyek, 3 tinilány vihorászik a pult előtt és az egyik önfeledten vakaródzik, ott hátul, derék alatt olyan jó kéttenyérnyivel.Csak nézem, aztán a szokott udvarias hangomon megkérdezem, hogy segíthetek? Három szempár néz rám, majd egymásra és hangos, vidám kacagásban törnek ki. Mondhatnám azonban azt is, hogy simán kiröhögnek. Megyek szépen tovább, hát a másik pultnál egy már bő dupla tini, blúsába nyúlva egy tartó functiot betöltő ruhadarabot igazgat. Megkérdem őt is, segíthetek? Végignéz, bár nem tör ki hangos röhejben, de az arcára egy vidor ugyan már van írva. Aztán, ahogy tovább haladok, látom ám, hogy egy jó érett, két G-vel írt hátsórészből olyan Nadal módra szedik ki a , a , a, mit is? Természetesen itt is felajánlom a segítségem, beszédesen tartva kezemet, na ne tudjátok, hogy mit kaptam. A szemekből lövelt villámok ha eltaláltak volna, újújj. Úgy pucoltam, de úgy! A polc másik oldalán egy már nem is érett, de már erősen túlérett, vaskos derékkal megfejelt W-vel írt gömbölyűség vet rám segélykérő pillantást, de már úgy elfáradtam, már nem ajánlgatom a segítségemet. Haladok a pénztárhoz és egy derékban hajlott, félvállán jelképes rőzsecsomoval álló ükanyó nyújtja felém a kezét. Adok 50 centet és hamar a pénztárhoz megyek. Fizetek, rakom az árút a kéziszatyromba. Visszanézek, a tinik még ott röhincsélnek, a tartóruhás nyújtózik fel egy polcra, a villámszemű elmélyülten vizsgál valamit, én meg elvigyorodom. Mégiscsak segítettem, ámbár nem úgy, amint az elején elképzeltem
Segítőkész udvariasság.
2009.07.15. 19:30 Emilke mesél
6 komment
Címkék: és valóság az elképzelés
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://eskete-meskete.blog.hu/api/trackback/id/tr718313934
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
34417 2009.07.15. 20:20:41
fura ez az átlényegülés, mi?
ejnye, maga vén kujon-ból 5 perc alatt szégylej magát, vén disznó-vá válni:)))
13003 2009.07.15. 20:32:48
Tudod, a nők is csak lényegüket adják. akik még nem tudják,
csak röhögnek. Aki már tudja, bölcsen mosolyog, aki még valamennyire tudja
az háborog, aki tudta, az visszaréved és aki már elfelejtette,
Hogy is van Villon: a vén fegyverkovácsné balladája?
34417 2009.07.15. 21:08:17
jó ez a fokozatosság:)))
villonnak utána kell olvasnom - valahogy kimaradt az életemből:(
49339 2009.07.16. 07:38:46
két dolog történhet:
1. soha többé nem segítesz
2. miért is ne?
13005 2009.07.16. 08:46:37
Emilke, egy idös festömüvészt ajànlottak, akinek volt lakokocsi campingje, de abbahagyta ezt az "üzletet", de komfort nélkül szivesen beengedne a kertjébe. Még egy telefonàlàsom lesz, Csehipusztàn, ezt is baràtnöm ajànlotta, innen nincs messze Varga Vendéghàz szomszédsàgàban. Elnézést, hogy itt offolok, de valahol kellett kérdésedre vàlaszolnom...ez is segitségadàs, ha màs jellegü is, mint beiràsodban :)))
13003 2009.07.16. 13:06:17
Festőművész úr nem jó megoldás.
Utolsó kommentek