"Ne csinálj magadnak faragott képet,.....

       Ne imádd és ne tiszteld azokat "

Mózes II. 20. 4-5

       Missicunak üzenek, hogy legyenszíves képet fösteni rólunk. Mert ugye változott a világ, mióta elloptátok az almámat és ettetek is belőle.  Most már tudtok szép képet fösteni és nem fuseráljátok el az arcomat.

     Így elrendelem Missicunak, hogy fösse meg az emberóriást, amint kézenfogja az ő teremtett istenkéjét, vezeti az úton az földi élet siralomvölgyében, amint lábuk nyomán és tekintetük sávján gyönyörűséges virágok nyílnak.

     Mert minden teremtés az ember munkájából lett, és én vagyok a Gondolat, az élő anyaggá vált Gondolat.

     Mert én vagyok az ember, a tökéletes, a szennyes gondolat, a gyilkos, a tolvaj, a búja a kapzsi,

     és én vagyok a harmatgyöngyöt teremtő gyengéd művész, a virágszirmot formáló fuvallat, a fényt szóró nap és az éjtszakai fátylat borító óriás.

     Én vagyok az Ember, aki teremtette a halodó istent, aki vezeti az ő istenkéjét és óvja őt. Aki vigyáz istenkére,

     Ember, a világ ura.