Hol vagy?

     Itt!  Észrevettél?

     Hát persze. Te ezt nem érzed, de betöltesz mindent, akkor is ha  a gyufásdoboz széléről lógatod a lábad. Kisugárzol, de ezt se érted. Szóval én se értem, csak érzem. Elég?

     Ühüm. Tényleg nem érzem. Hogy érzem magam? Hogy érzed magad?

     Na  ne magyarázz, légy szíves. Hol jártál? Mielőtt tegnap elaludtam, még észrevettem mikor hazajöttél.

     Hát kis csavargás, ahova te mindíg szerettél volna menni, elszálltam az Amazonas erdei felett, hoztam neked egy kis álmot.Látod most már, hogy ott is minden olyan?

     Most már ott nehéz nekem a levegő. Azért a Nagy Víznél elnézném, hogyan pancsikolsz, meg még stikába, ha felszaladsz a vizeken, megpislognék egy brasil szépséget.

    Na azt tudtam.Nem változtál te semmit.

     Jó, jó. Te csináltad, hogy olyanok, aztán csodálkozol. Vannak szemeink a látásra és látok is! Na!

     Van még tokaid? Micsoda, megittad? Nélkülem? Igazad van, hanyagoltalak, csak éjjel jöttem haza, ott aludtam a párnán. Annyi dolgom volt. Tudom, te is aggódalmaskodtál. Ne félj. Vigyázok rád, hogy ne történjék bajod. Ne töprengj, nem a te dolgod. Én végzem a dolgom, hogy  neked ne

legyen semmi bajod. Ez már mások harca. A te életed nem lesz rosszabb. Legyen ez neked elég, csak figyelj és maradj nyugton. Én, a te szerető és védő, gondoskodó Istenkéd vagyok, haragunk már elcsitult, birkozó kedvünk elpihent.Éjjel betakarlak, nappal eligazítom lábad a lépcsőn, ha fáradt  leszel, öntözőm virágaid az erkélyen és segítek vásárlásnál a kocsit tólni, berakni az autóba. Menj  aludni, eligazítom takaród, kezedügyében rakom poharad, ha megszomjazól elérjed.

     Látod, jóidő lesz, puha napsütés, símogató meleg. Ma aludjunk szépen, ringatlak, beterítlek álommal, barátaidnak is elmondom,hogy pihensz, tested, lelked. Ők is, akik barátsággal gondolnak rád, ők is minden jót kívánnak.

     Ne félj, vigyázok rád.