.....a csend csak Herodes léptei alatt roppant.Herodias arcát kezeibe temette székén. A  lány arca feszült várakozással telt,míg Herodiás olyan mereven nézett sehová,hogy szinte vaknak tünt.

     Szava úgy vágott,mint kard,-Mit akarsz?Eszeden vagy?A második kérdés egy árnyalatnyi kétkedést tükrözött,melyet Nahia rögtön észrevett.Durcás biggyesztésre húzta ajkát,ahogy mondta,Megígérted!

     A király tudta,hogy csapdába esett.Ha nem ura szavának,mint király,hatalmi positioja rendül meg.Ha mint férfi nem tartja szavát,nevetségessé válik.Ha tartja szavát,megtartja látszólagos erejét.Az utókor megvetésével nem gondolt.Az egyetlen lehetséges megoldásra,a lány kikorbácsoltatására a palotából nem gondolt.Mereven bámult maga  elé,de a gondolatok álltak az agyában.Amint felpillantott,meglátta a lány arcán a kissé  gúnyos mosolyt,kihívó és megvető szinezettelTudta biztonsággal,hogy a még néhány perce várt és álmodott gyönyörben soha nem lesz része,ez a lány soha nem fogja ölelni, nincs mit várnia.Világossá lett előtte,hogy kié a lány szíve,kiért ég reménytelen lángolással és fellobbant benne a düh.A megalázott him vad indulata,púsztító tobzódása vezette kezét,amint intett a katonáknak és parancsolt.Méregyszer mutatni akarta erejét teljes ragyogásában,félelmetességében,mint élet és halál egyedüli ura,de a lány arca,szemei már messze jártak.

     Nahia megnyalta száraz ajkait,tagjain puha remegés futkározott,azt várta,hogy a férfit eléhozzák és a felemelt kardot állítja meg szavával,az életet adva és önmagát, a göndör fürtök és ragyogó szemeknek.Hunyt szemmelálmodott,várta a pillanatot,hallotta a lépteket,elmosolyodott belül,most ő fogja adni az üdvöt,....

 ....hallotta a hangot,ime! a KÍVÁNSÁGOD!

     Kinyitotta a szemét!

     És belenézett a világ legszebben mosolygó szemeibe,melyekben nem ő tükröződött, hanem valami megfoghatatlan,földöntúli beteljesülés,amelyre élő nem képes.

     Csak az,akié az örökélet.

     A lány arca olyan merev lett,mint ezredéves kőszobrok tekintete.Csak egy villanás futott át az arcán,az holtabb lett,mint a holté.Kezét védőn emelte szemei elé és hátrálva indult kifelé a teremből.Egy rabnő dobta rá ruháját,hogy mezítelenségét takarja,és eltünt .

     Herodes felemelte fejét.Körülnézett,fáradt kézmozdulattal intett és a szolgák kivitték a fejet a tállal.Akirály felállt,palástját húzva maga után,a fátylakat félrerúgva széke mögött eltünt a szönyeggel fedett ajtón.

      Nahiát többé nem látta senki.Keresték sokfelé,de eltünt mint a reggeli pára a kelő napban.

       Sok év telt el,az akkor született gyermekek is aggastyánok voltak már.

       A Templom lépcsőjén időtlen öregasszony ült agyagedényével,várva,hogy valaki egy-egy rézpénzt dobjon felé,amiből szűkös élelmét megvásárolhatta.Egy ifjú férfi jött az úton,szamarát vezetve.Megállt a lépcsőnél,fellépett az öregasszony elé és hangos szóval mondta:Kej fel anyám,az én atyám küldött,hogy elvigyelekhaza,bűneid bocsánatot nyertek,jer!