Ebéd után Ubulka nyalogatja a száját.

Ebéd után Ubulka nyalogatja a száját.

Ez nem volna baj, grillcsirke, szalmaburgonya és ecetes félerős savanyú, lehet a szájat nyalogatni. A baj ott van, hogy Ubulka merengeni kezd. Ez nem ígér semmi jót. Elkezdi, hogy olvsta valahol, hogy ….

Ubulka nyughass. Nincs hideg, semmi szükség teára. Ha kell valami, ott a rum, szépen elkészíted magadnak.

Nem is akartam teát, csak úgy eszembe jutott, hogy azt olvastam,......

Jó ég, ettől nincs menekvés. Na mit olvastál?

Felcsillan a szeme, megnyalja a szájszélét, azt olvastam, hogy van aki almás piskótatekercset tud sütni. Én olyat soha nem ettem? Milyen lehet az?

Ubulka, pirított hangyatojást sem ettél, amit Afrikában fűszoknyában és szaros seggel sütnek, de nyugtasd meg magad, nem is fogsz.

Azért az almás piskótatekercs az más!

Más, más, én meg mást szeretek. Elég a nyavalygásból, tudom mire megy ki a játék!

Nem is! Mit is szeretsz? Lesz valami délután?

Hogyne, délután lesz valami. Mit szeretek? Palacsintát, reszelt almával.

Vesztemre. Ubulka már viharzik is a palacsintasütőért.

Ne kapkodj, kell hozni almát, tésztát keverni, kicsit pihentetni, különben is most ettél, majd valamikor uzsonárra.

Ubulka elmélkedik tovább. Milyen jó lenne, ha....

Jaj Istenem!

Mi van? Érdeklődik Istenke. Mondom neki, hogy Ubul, Istenke legyint. Jókedvűen érdeklődik, mit ígértél neki? Palacsintát, reszeltalmával. Az jó és Ő is megnyalja a szájszélét.

Na süthetek eleget, csak jó almát kapjak. Olyan savanykásat, fahéj van, egy kis vaniliacukor, nem is lesz rossz.

A fene azt az almás piskótatekercset.

Nincs nekem elég bajom?