Még van hol vásárolni.

Bosnyák.

Már besüt a nap az ablakon, a tetők felett felemelkedett a hajnali pára.Csak forgolódom az ágyon, megette a fene, felkelek. Kényelmesen szöszmörgök a fürdőszobában, korai órán van még. Felöltözve kortyolgatom a kávét, melege jól esik. Lemegyek a kocsihoz, kigurulok az útra, Hungáriáról a Thökölyre, csak óvatosan morogja a futómű és a rugók ringatják a kocsit. Már itt is van, elgurulok az iskola előtt, befordulok a parkolóba, árnyékos helyet keresek. Guruló zsákom előveszem és nekiindulok a piac gyümölcs és zöldség halmainak. Szememnek ingere a sok friss árú, orroma lángossütő felé tereli lépteimet. A friss, olajtól csepegő aranykorongok csábítón gördülnek egymás után, kofaasszonyok és parasztemberek állnak előttem és négyesével viszik a friss, forró, sülttésztát. Türelmetlenül nyalom a számat, egy tejfölöset kérek. Sózom, a kofasoron illatozó császárkörtét kapok hozzá, a fekete bőszoknyás asszonyság aszondja, „jóétvágyat fiatalember“ Há? Ezt nekem mondja? Kihúzom magam, csak a derekam ne húzna, meg a térdem is roppan. A pofámon viszont élvezettel keveredik az olaj, tejfől és a körte leve. Süt a nap, szarok a térdemre. Körülnézve osonok a lángosos mellett a bodegához, egy pohár sört kérek.

Lehet indulni vásárolni. A frissen fejtett bab színes halma csábít, 25 dekát kérek, lehet kicsit tőbb? És viszem a 30 dekát. A libásnál húsos libaháj, 1 kg-ot kérek, baktatok a hentesem felé, disznolkodni támadt kedvem. A hurkák mellé kolbász. Egy zacskó savanyú, káposzta. Elvégre a gyomrom. Egy félkiló dióbél, na indulás a kofasorra. Csak megyek, nézelődöm. Friss zeller zöldje, petrzselyem, fehér-sárgarépa. Paprika, hagymaköteg, paradicsom. Guruló zsákom már csaknem tele van. Üveg méz, gyümölcs a tetejére, nehogy összetörjön.

Vissza a kocsihoz, berakódni a csomagtartóban levő kosárba, aztán vissza a tető alá. Friss tej, tejfől, túró, júhtúró. Illatok és szagok. A gyümölcsök felett méhek, darazsak. A szélen a lángososnál őregasszony, hajléktalan áll, nézi a lángosokat és nyel. Adok 200 Ft.ot.Szeme felcsillan, tekintete a lángosokról némán vált a söröspoharak felé, tanácstalan.Na, egy

pohár sörre. Boldog. Beáll a sorba. Ma süt a nap, jó meleg van, nem ázik. Szép nap van. Nyüzsög a piac, már csak sétálok. A füstölt húsok, túró, tészta, csiklandó, símogató izek, illatok a zsákban, már csak a szemem legel.

Mit mondjak, annak is van tápláléka.