Csak úgy ki van találva

Ha '89 valóban megelevenedne, sokkal jobban érezném magam, mint most, karcsú, húsz éves barátnőmet este koncertre vinném, de ha nem jönne (esetleg) találnék ott egy másikat, másnap edzésre mennék, jól bírnám azt is, időnként tüntetnék egyet, százezres, jó társaságban, és drukkolnék még a cseheknek, németeknek, románoknak. Viszont semmit, de semmit se tudnék Sólyom Lászlóról. (Pedig ő volt a kerekasztal egyik lába, nem?)

Ehhez képest most bárhová nézek, ez a bájos, felhúzott állú haptáklovag szónokol '89-ről, Európáról, minden újságban ott a képe, hozzányomódik a múltamhoz, mint egy törött, fölösleges pecsét, pipiskedik és fontoskodik a limuzinok között, a szerencsétlen katonák sorfalának úgy áll vigyázzba, mint a megtestesült, félresikerült koncepció. Remélem, talál magának valakit, akivel hajlandó kezet fogni, nem is tudom, Mihail Gorbacsov jó lesz?

Van egy ismerősöm, neki is van koncepciója önmaga fontosságáról, és a világban elfoglalt helyéről, ő speciel azt gondolja, hogy már legalább néhány dekád óta mágus, ez az ő szerepe, ennek is kell maradnia, gesztusai, hanghordozása, ülőtartása ennek megfelelően méltóságteljes és felsőbbrendű, utálja is majdnem mindenki, mint a szart. Mágikus erejét nem hajlandó arra fordítani, hogy alantas munkát végezzen, ebből kifolyólag mindenkit, aki még bízik benne lehúz valamennyi pénzzel, ha visszakérnék, akkor meg lelép, és szellemi ormairól hülyézi, ostorozza őket.

A koncepció, az mindenkin látszik. Sokkal feltűnőbb, mint a tehetség.

Távol álljon tőlem, hogy bárkinek a tálentumát megítéljem, de azt mindenképp szeretném elmondani, hogy az a példa, amit Sólyom László erőnek erejével mutatni akar, számomra, és még milliónyi magyar állampolgár számára egyáltalán nem vonzó. Ezt a tényt pedig neki, mint a köztársaság elnökének figyelembe kellene vennie, fanyalgás, és annak éreztetése nélkül, hogy az általa (is) hallucinált harcban mi "rossz" oldalon állnánk. Mondom ezt azok után, hogy amikor a köztársaságunkban durvulni kezdtek a dolgok, égett és tört annyi minden, és már a Hír TV lópici gáspárjai is forradalomról deliráltak, Sólyom László a békéért, az utca, a szomszédom, a sakkpartnerem, a fodrászom, a fogorvosom, a főnököm, az országom békéjéért semmit se tett, sőt. Pedig nagyon vártam.

"Aki pedig a békéért nem tesz, annak a háborúval valami célja van!" - nyihogta Szvatopluk fehér lova.

Ja, és még valami! Múltkor említettem, hogy buliztam már alkotó emberekkel, egy fontos tanulságot most a világ elé tárok. Aki komoly kárt akar tenni a fürdőszobámban, feltétlenül legyen kreatív, ne csak az erőlködéstől szarja össze magát!